A betegségről általában

scoli1Az emberi gerincnek csak nyílirányban vannak élettani görbületei, melyek az élet folyamán változnak és végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. Így a nyaki és az ágyéki gerincszakasz előre, a mellkasi és a keresztcsonti szakasz hátrafelé hajlik. A felnőtt ember gerince kétszeres S alakban görbült és ezek a görbületek helyes tartásnál egymást kiegyenlítik.A fejletlen, gyenge izomzatú gyerekeknél, különösen az iskolás-, és serdülőkorban a gyors növekedés következtében hanyag, helytelen testtartás alakulhat ki. Ezek a fiatalok igen gyakran feltűnően kerekhátúak, vállaik előreesnek, csapottak, mellkasuk lapos, hasuk előredomborodik, fáradékonyak, nehezen tanulnak. Hanyag tartásnál a gerincen nincsenek rögzült elváltozások, felszólításra a gyerek helytelen tartását ki tudja javítani, képes magát helyesen tartani, igaz azonban, hogy ezt nem képes hosszabb időn keresztül fenntartani, hanem röviden visszaesik saját megszokott, pihentető tartásába. Ilyen esetekben rendszeres tornával, sporttal elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálódása. A hanyag tartást el kell azonban különíteni a gyermekkori gerincbetegségektől – néha nem is olyan könnyű -, amelyek szakorvosi ellenőrzést és kezelést igényelnek.

Diagnózis

Scoliosis alatt a gerinc torzióval társult oldalirányú elhajlását értjük. A torzió következtében a konvexitás oldalán hátul bordapúp alakul ki. Az oldalirányú elhajláshoz társulhat domborulat, de homorulat is.

Tünetek

A gerinc oldalirányban elhajlik, a háton bordapúp alakul ki, a törzs aszimmetrikus, az érintett gerincszakasz mozgása csökkent.
Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges.
Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon izom púp alakul ki.
A kiváltó okok különbözőek lehetnek, (ideg-izom problémák), de a legtöbb esetben a mai napig nem tisztázottak. A konzervatívan (operációs beavatkozás nélkül) kezelhető esetek nagy részét az idiopathiás (ismeretlen eredetű) esetek teszik ki, amikkel legtöbbször serdülőkorú fiataloknál találkozhatunk.

Típusai

Az életkortól és az érintett szegmenttől függően több típust különböztetünk meg. A korai megjelenés kedvezőtlen hatással van a lefolyásra.
Az életkor, a nem, lányoknál az első menstruáció időpontja, a csontosodás ideje, a görbület nagysága, a görbület lokalizációja is enged a lefolyásra következtetni.

A scoliosist a gyakorlat szempontjából a következő csoportosításban hasznos tárgyalni:

I.Funkcionális scoliosis

Funkcionális scoliosisnak nevezzük az oldalirányú gerincgörbületek azon fajtáját, ahol az oldalirányú elhajlást nem követi torzió, tehát nem alakul ki bordapúp. Előrehajlított vagy fekvő helyzetben a görbület eltűnik. Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül (primer funkcionális scoliosis), de lehet másodlagos is.
1. Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelése: célja a hátizomzat megerősítése. Ennek megfelelően tornát javasolunk,amit rendszeresen végezzen a gyerek, emellett azonban részt vehet az iskolai testnevelésen is korlátozás nélkül,versenyszerűen sportolhat. Ez a típusú funkcionális scoliosis soha nem rosszabbodik és nem alakul át strukturális scoliosissá. Nagyon fontos tehát elkülöníteni a strukturális scoliosistól.
2. A másodlagos funkcionális scoliosisok: az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lejjebb kerül és a ferde medenceállás következtében kompenzálólag kialakul a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. Torsio itt sincs, tehát nincs bordapúp, illetve nem emelkedik elő a paravertebrális izomzat. A végtaghosszkülönbség korrekciójával /sarokemeléssel/ a scoliosis „gyógyítható”.

II. Strukturális scoliosis

1.      idiopathiás (ismeretlen eredetű)

  • infantilis típus
  • juvenilis típus
  • adoleszcens típus

2.   ismert etiológiájú:

  • congenitalis
  • paralyticus
  • egyéb eredetű scoliosisok.

Strukturális scoliosisoknál húsz fok alatt gerinctornát javasolunk és a beteget fél évenként ellenőrizzük. Minden olyan esetben, ahol progresszió, rosszabbodás van, ortopédiai kezelést kell alkalmazni, és arra kell törekedni, hogy a progressziót megakadályozzuk vagy javulást érjünk el. Amennyiben a progressziót nem sikerül megállítani időben, még a súlyos deformitások kialakulása előtt korrekciós gerincműtét javasolt. Tekintve, hogy hosszan tartó kezelésről van szó, helyes a gyermekkel és szülőkkel megbeszélni a kezelés egész menetét.

Idiopathias scoliosis

Definíciószerűen az idioptahiás scoliosis a gerinc strukturális elváltozásokkal járó oldalirányú görbülete, amely kimutatható ok nélkül, a csontérés előtt alakul ki. Az idiopathiás scoliosis strukturális elváltozásai a tér minden irányában létrejönnek. A gerinc nemcsak a frontális síkban görbül oldalra, hanem a horizontális síkban csavarodik és a sagittalis síkban homorodik. A kóros görbület oldalán megjelenik a bordapúp,s ez egyben fel is hívja a figyelmet a betegségre. Előrehajló betegen különösen jól megfigyelhető.
Az idiopathiás scoliosis jellemző tulajdonsága, hogy folyamatosan, bár változó ütemben, ritka kivételtől eltekintve, progrediál. A betegség különböző életkorokban kezdődhet és a gerinc bármely szakaszán megjelenhet. A betegség kezdetének időpontja jelentősen befolyásolja a görbület nagyságát. Minél fiatalabb korban jelentkezik az idiopathiás scoliosis, annál rosszabb prognózisra számíthatunk. A strukturális scoliosisok 80% az idiopathiás, ismeretlen eredetű, elsősorban a lányokon jelentkezik.

Kongenitális scoliosis

A kongenitális scoliosis a gerinc hosszanti növekedésében létrejött, egyensúlyzavart okozó csigolyafejlődési rendellenességek következtében kialakuló oldalirányú gerincferdülés, egyidejű csigolyatorzióval. Veleszületett anomáliák a gerinc bármely szakaszán előfordulhatnak, s egyes részelemek egyesülésének vagy kifejlődésének elmaradásából, rendkívüli szegmentációból vagy a szegmentáció elmaradásából jönnek létre. A gerincvelő fejlődésének zavara szintén okozhat scoliosist. A csigolyafejlődési rendellenességek a méhen belüli első hat hetében alakulnak ki, a születéskor tehát már jelen vannak, de a scoliosis megjelenéséig, a röntgen vizsgálat elvégzéséig felderítetlenek maradhatnak.

Fajtái:
I. Kialakulási zavarok – hiányok
II. Szegmentálódási zavarok – hiányok
III. Záródási zavarok – hiányok
IV. Osztályozhatatlan rendellenességek

A kongenitális scoliosisok egy része – a fejlődési rendellenességek típusaitól függően – fűzővel nem kezelhető (pl. mindenfajta egyoldali szegmentációs zavar; dorzolateralis alapú hemivertebrák; a kombinált kialakulási és szegmentációs zavarok). Az ilyen rendellenességek a növekedési időszak befejezésére olyan súlyos torzulásokat hozhatnak létre, amelyek nemcsak kozmetikailag jelentenek súlyos problémát, hanem a fokozódó légzési és keringési elégtelenség létrehozásával a beteg életét veszélyeztetik. Külföldön széles körben alkalmaznak különféle műtéti eljárásokat a kongenitális scoliosisok megoldására. A fejlődési rendellenességek óriási variációja miatt nem lehet azonban egységes, rutinszerű műtéti technikákat kidolgozni.” (A kongenitális scoliosis (dr. Orosz Mária – dr. Tomory István cikke) in: Orvosi Hetilap 1986. 127. évfolyam, 13. szám)

Külső jegyek

A beteget levetkőztetve, kisnadrágban vizsgáljuk.

Álló helyzetben hátulról megfigyeljük, hogy a vállak egy magasságban vannak-e. Az elálló vagy előrefordult lapocka bordapúp jelenlétére utal.

Megnézzük – szükség esetén függőón használatával -, hogy a tarkó középpontja a sacrum középvonala fölött van-e. A törzs és a karok által bezárt háromszögek lelapulása vagy megnagyobbodása a törzs áttolódását,gerincferdülés megjelenését jelzik, azonos oldalon a csípőtaréj előemelkedik .Ezt követően a gyermeket fokozatosan előrehajlítjuk és közben figyeljük, hogy a mellkasfal hátsó része szimmetrikusan egy magasságban van-e, egyik oldal nem emelkedik-e jobban ki. A bordák elcsavarodása bordapúp megjelenését okozza a a háti szakaszon előforduló strukturális scoliosisnál, az ágyéki szakaszon ,nincsenek bordák,itt a gerinc melletti izomzat domborodik elő szerkezeti scoliosisnál.

Elölről megtekintve a mellkast, ott is észlelhetjük annak aszimmetriáját. Ha a háton egyik oldalon bordapúp van, elöl ellenkező oldalon boltosul elő a mellkas. A gyermeket felszólítjuk, próbálja meg korrigálni a görbületet, majd a görbületet megkíséreljük mi is korrigálni. Kezünkkel a görbület csúcsára nyomást gyakorlunk vagy súlyosabb esetekben, merevebb görbületeknél, a gyermek fejét fölfelé húzzuk. Így meggyőződhetünk a gerinc mobilitásáról és a görbület korrigálhatóságáról.

Ha a gerincet a görbület konvexitásának oldalára hajlítjuk, a primer,szerkezeti görbület kevésbé változik, a szekunder viszont, akár teljesen is korrigálódhat (bending teszt). A törzset maximálisan előre, hátra, oldalra hajlítva a gerincmozgás terjedelmét vizsgáljuk.
Ezt követően a gyermeket hasra fektetjük és a gerincgörbületet így is megfigyeljük,amely így megszűnhet, csökkenhet vagy változatlan maradhat.

Vizsgálat
Röntgenvizsgálat

A scoliosis típusát és a görbület nagyságát álló beteg teljes gerincéről készült, kétirányú röntgenfelvétel segítségével tudjuk meghatározni. A folyamat dokumentálása szükséges,általában évente készül röntgen felvétel,de szükség lehet bizonyos esetekben ennél gyakrabban is felvételek készítésére /pl: gyors növekedés,állapotváltozás, korzettcsere esetén/.

A görbület szögének meghatározása Cobb módszerével történik: a görbület végpontján lévő csigolyák fedőlemezére / ahol a csigolyák közötti rés párhuzamos/ merőlegest húzunk és a vonalak által bezárt szög kiegészítő szögét mérjük. A 10 Cobb-fok körüli idiopathiás scoliosis gyakorisága 2-3%. A nagyobb görbületek előfordulásának gyakorisága lényegesen ritkább, a 30 Cobb-fok feletti görbületek 0,1-0,3%-ban fordulnak elő.

A csontérettségre, a beteg biológiai életkorának meghatározására a Risser-jelből következtethetünk. Risser vizsgálta és mutatta ki először, hogy a csípőlapát tarajának csontosodása a növekedéssel együtt zajlik serdülőkorban,elcsontosodása pedig a növekedés befejeződését mutatja A beteg biológiai korának meghatározása fontos a scoliosis progressziójának megítélése és a kezelés szükségességének eldöntése céljából.