Scheuermann-kór

Serdülőkorban kialakuló betegség, aminek oka ismeretlen.

Scheuermann dán sebészről kapta a nevét, aki a röntgenfelvételen jellegzetes csigolyaszerkezeti eltéréseket talált.
A betegség a serdülő fiatalok körében igen gyakran fordul elő, sajnos kezdeti szakaszában könnyű elnézni, tartáshibának minősítik és kezelés nélkül hagyják. A csigolyákon észlelhető jellegzetes szerkezeti eltérések következtében azonban oldalirányú röntgen-felvétellel igazolható. A kórkép megjelenési ideje jellemző, 10-12 éveseken a korai, 14-15 éveseken már a kialakult, jellegzetes formákkal találkozhatunk. Fiúk, lányok közel azonos gyakorisággal érintettek.

Tünetek

A betegség a gerinc bármelyik szakaszán előfordulhat és ennek megfelelően különböző elváltozások jönnek létre. Leggyakrabban a háti szakaszon jelentkezik a betegség, itt a fokozott háti domborulat ,ún. kerekhát deformitás jön létre. Ha a betegség az ágyéki szakaszon fordul elő, akkor az élettani görbületek elsimulnak, és ún. laposhát vagy botgerinc alakul ki. A betegség területén a gerincszakasz mozgása korlátozott, spontán fájdalom, fáradékonyság, nyomásérzékenység jelentkezhet.
A röntgenen található jellegzetes elváltozások: a csigolyatest elülső része laposabbá válik (ún. ékcsigolya), a zárólemez és a porckorong elváltozásai következtében kis csomócskák (Schmorl-csomók) láthatóak a röntgenképen.

Előfordulás

12-14 éves korban kezdődik, 17-18 éves korra zárul a betegség. Fiúk és lányok között egyforma gyakoriságú.
A betegség kialakulhat anélkül, hogy a gyermeknek bármi panasza volna. A szülők a rossz tartást, a háti domborulat fokozódását, a vállak előreesését észlelik, s ezért hozzák gyermeküket vizsgálatra. Más esetekben a gyermekeknek komoly panaszaik vannak, fáradékonyak, különösen a hosszabb ülést találják kényelmetlennek, fárasztónak. Az érintett gerincszakaszon nyomásra fájdalmat jelez a beteg, de spontán fájdalom is lehet. Gondos vizsgálattal és az anamnézis pontos megismerésével gyakran megállapíthatjuk, hogy a betegség panaszmentes időszaka már tízéves kor alatt kezdődött.

Röntgenvizsgálat

Ha a gerinc szagittális görbületeinek fent leírt változásait észleljük, feltétlenül szükséges a kétirányú gerincfelvétel. A röntgenfelvétel alapján lehet eldönteni, hogy hanyag tartásról vagy Scheuermann-kórról van-e szó. Álló helyzetben az egész gerincről készült felvétel jól mutatja a görbületek nagyságát és elhelyezkedését. Fekvő helyzetben a gerinc mobilitását, rugalmasságát tudjuk vizsgálni.

Kezelés

Scheuermann-kórhoz 2A kezelés célja a csigolyatest tehermentesítése, gyakorlatilag a gerinc növekedésének befejeződésig. Lányoknál 15-17, fiúknál 16-18 éves korig kell a kezelést fenntartani. Röntgen-felvételeken nyomon követhető a folyamat alakulása, a Risser-teszt alapján pedig következtethetünk a növekedésre és csontérésre.
A beteg gerincszakasz tehermentesítését korzett-kezeléssel érhetjük el.
A jellegzetes röntgen eltérések vagy a túlzott domború hát kialakulása esetén adhatóak gerincegyenesítő korzettek, amelyek a kóros görbületek korrekciójára szolgálnak.
Egyedi méretvétel alapján készülnek, magas hőre lágyuló műanyagokból.
A korzettet éjjel-nappal viselni kell, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni. Állapotváltozás esetén a korzett alakítható illetve új készíthető a beteg részére. A háti folyamatoknál elsősorban a Gschwend típusú korzettet ajánljuk, ágyéki folyamatoknál a Boston-korzett jöhet szóba.
Ha a Scheuermann-féle betegség oldalirányú gerincferdüléssel,scoliosissal együtt fordul elő,akkor majdnem mindig a Cheneau korzett ajánlott.
Az időben felfedezett és megfelelően kezelt betegeknél jó eredmények érhetők el: megakadályozható a gerincferdülés rosszabbodása, sőt sok esetben lényeges javulás is elérhető.
Szűrővizsgálatokkal a betegség könnyedén felfedezhető. A vizsgálathoz a beteget le kell vetkőztetni és meg kell nézni a beteg gerincét minden irányból. Előrehajlásnál a gerincferdülés jobban látszik! Az érintett gerincszakaszon és a nagyízületekben hamar mozgásbeszűkülés jelentkezik. Műtéti korrekció is lehetséges, olyan betegeknél, akiknek a gerincferdülése igen nagy vagy állandó, igen nagyfokú panaszai vannak.

Scheuermann-kórhoz

A gerincferdülésről és kezeléséről szóló részekben – szó szerint vagy tartalmilag – az alábbi könyvekből, cikkekből idéztünk.

  • dr. Orosz Mária: Az idiopathias scoliosis konzervatív kezelése (in:Gyermekgyógyászat, 56. évfolyam 6. szám)
  • Nagy Szilvia: Az idiopathias scoliosis korszerű, komplex mozgásterápiája (in:Gyermekgyógyászat, 56. évfolyam 6. szám)
  • dr. Csernátony Zoltán: A scoliosis-csapda – tévedések, tévhitek és tévutak. Biomechanika, terápia, prognosztika és egy kis pszichológia (in:Gyermekgyógyászat, 56. évfolyam 6. szám)
  • Udvarhelyi Iván által szerkesztett Fejezetek a felnőttkori ortopédia gyakorlatából, kiadta: Medicina 1998
  • dr. Vízkeleti Tibor: Az ortopédia tankönyve, Springer Könyvkiadó, Budapest, 1996.,
  • Az ortopédia tankönyve, szerkesztette dr. Barta Ottó, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983
  • A Scheuermann-kyphosis és konzervatív kezelése (dr. Orosz Mária – dr. Tomory István cikke) in: Orvosi Hetilap 1982. 123. évfolyam, 46. szám
  • A kongenitális scoliosis (dr. Orosz Mária – dr. Tomory István cikke) in: Orvosi Hetilap 1986. 127. évfolyam, 13. szám
  • 10 kérdés a Scheuermann-féle betegségről (dr. Orosz Mária cikke, in: PRAXIS, 1994. 3. évf. 5. szám)

Köszönjük dr. Orosz Mária, dr. Temesszentandrási Hedvig és Marlok Ferenc segítségnyújtását a szakmai oldalak összeállításában.


A tartalom feltöltésének dátuma 2006.
Az azóta végrehajtott frissítések szakmai cikkek beillesztesévéel történtek, amelyek az egyes linkre kattintva nyílnak.
A szakmai anyagok szerkesztését Schuster Barbara, alapítványi koordinátor, pszichopedagógus végezte.