Évente több ezer, főként serdülő gyermeknél diagnosztizálnak gerincferdülést. Az ismert gyógymódok testileg és lelkileg is megterhelők lehetnek a gyerekeknek, ezért jelent nagy segítséget számukra a Vertebra Alapítvány tevékenysége, amely már több évtizede elérhető.
Ehhez a munkához kérjük az Ön segítségét személyi jövedelemadója 1 százalékának felajánlásával.
Alapítványunk főként edukációs tevékenységgel, valamint közösségi programokkal könnyíti meg a gerincferdüléssel élő gyermekek és családjuk életét. Munkánk során információval, pszichésen és – a közösségi programok révén – a nem-vagy-egyedül érzésével támogatjuk a gerincferdüléssel élőket.
Évente több alkalommal szervezünk táborokat, ahová az ország minden tájáról várjuk a fűzőt viselő, műtétre váró és gerincműtött gyermekeket. Rendszeresen szervezünk szülőcsoportokat és családi napokat, amelyek lehetővé teszik az érintett sorstársak találkozását, a tapasztalatok cseréjét.
Együttműködünk a műtéteket végző klinikák szakembereivel, és az operációra felkészítő beszélgetéssel várjuk a pácienseket, gyermek esetén az egész családot. Meggyőződésünk, hogy információval, tudatos készüléssel csökkenthető a feszültség ebben a nehéz helyzetben, és számos más kezdeményezésünk is az érzelmi támogatást célozza.
Betegsegítő tevékenységünkbe alkalmanként más segítő szakembereket is bevonunk. Időnként különleges lehetőségekkel oldjuk a kezelés érzelmi nehézségeit: ilyen például a Korzettben is stílusosan program vagy a Gerincműtét testközelből című dokumentumfilmünk.
Gerincferdülésnek vagy más néven scoliosisnak a gerinc oldalirányú elgörbülését és a tengelyle körüli elcsavarodását nevezzük. A betegség szemmel látható jele lehet az aszimmetrikus váll, az egyik oldalon előemelkedő lapocka, vagy ha a derék íve nem egyforma a törzs két oldalán. Magyarországon százból négy, főként 10–18 év közötti gyereket érint. Lányoknál kétszer gyakrabban fordul elő, vagyis minden hetedik magyar kislánynak van valamilyen mértékű gerincferdülése.
A kezelés módját többek között a gyermek életkora és a gerincferdülés mértéke határozza meg. Minden esetben egyedi, személyre szabott orvosi döntések szükségesek a terápiához.
Enyhe gerincferdülés és még fejlődő csontozatú gyermekek esetén a terápiát az egyedi, háromdimenziós gyógytorna jelenti. A hetente legalább 4-5 alkalommal előírt mozgásforma végzése komoly kihívást jelenthet a gyermekeknek, amit nem könnyű megszokniuk és elfogadniuk.
Komolyabb görbület esetén fűző (korzett) viselését írja elő a szakorvos. A gyerekek legtöbbször ellenállnak, és elutasítják a kényelmetlen, műanyag segédeszközt. Az érintett családoknak komoly megmérettetést jelent ez a helyzet, hiszen a többnyire kamaszkorú páciensek kortárs közösségbe illeszkedését és a szülő-gyerek kapcsolatot is megterheli a feszültség és az érzelmi nehézségek.
A súlyos gerincferdülés megoldásaként a gerinckorrekciós műtét jön szóba. Az érintett gyerekek és szüleik, valamint a felnőtt páciensek is lehetőséget látnak a műtéti kezelésben, ennek ellenére nagyon nagy teher az érintetteknek, hogy szembenézzenek a hosszú, kockázatos beavatkozással. Növeli a nehézségeket, hogy a területen kevés az elérhető szakember, emiatt a műtétre időnként nagyon sokat kell várni, miközben a páciens állapota tovább romolhat.
A nem időben kiszűrt vagy nem (megfelelően) kezelt gyermekkori gerincferdülés súlyosbodhat. Egy szinte még alig észrevehető, enyhébb állapotból a pubertáskori növekedés során látványos deformitás alakulhat ki, amelynek a kezelése már jóval nagyobb kihívást jelent. A súlyosabb állapot, ami jelentősebb testi elváltozással is jár, az érintett gyermek pszichés fejlődésére, önértékelésére is negatívan hat.
