A gerincferdülésről
Az alábbiakban a gerincferdüléssel és különböző kezelési módokkal kapcsolatos legfontosabb információkat foglaltuk össze. Az egyes témáknál újabb videók és cikkek érhetők el. Az itt közzétett információkat tankönyvekből, illetve a terület neves szakembereinek cikkeiből, közleményeiből idézzük.
Átfogó tájékoztató cikk a témában
Kinek tűnik fel, ha a gyerek jellemzően az egyik oldalra billenti a fejét, vagy ha a ruha mindig lecsúszik az egyik válláról? „Húzd ki magad!” – mondják a felnőttek gyakran olyankor is, amikor a kisgyerek fizikálisan erre képtelen. A köztudatban rengeteg tévhit övezi a gerincferdülést, ezért szakértőkkel igyekszünk tisztázni a legfontosabb kérdéseket. SCHUSTER BARBARA ÍRÁSA
OLVASÁS
Az cikk megjelent: 2023, Nők lapja Egészség. Elektronikus formában itt olvasható el:
Ismeretlen eredetű gerincferdülés
Ismeretlen ok miatt kialakult gerincferdülés: idiopathias scoliosis
Definíció:
A gerinc generalizált, háromdimenziós komplex deformitását szerkezeti, azaz strukturális gerincferdülésnek (scoliosis) nevezzük, amely csigolyatorzióval és rotációval társul. A frontális síkban megjelenő gerincferdülés mellett tehát - a háromdimenziós deformitásnak megfelelően - az oldalnézeti profil is megváltozik, jellemzően lordotikussá válik.
A gerincferdülés nagyságát az ún. Cobb-fokkal mérjük: ez a görbületben résztvevő kezdő-, és végcsigolyák zárólemezére húzott egyenesek által bezárt szög kiegészítő szöge.
Típus, felosztás:
A strukturális scoliosisokat két nagy csoportra oszthatjuk:
- Ismeretlen eredetű (idiopathias) scoliosis (80%)
- Ismert eredetű scoliosis (20%). Ide tartozik a congenitalis (veleszületett) csigolyafejlődési rendellenességek következtében kialakuló; a neuromuscularis (idegrendszeri) okok talaján (pl. ICP, SMA, Duchenne, traumás paraplégia stb); és egyéb, különböző betegségekhez társuló gerincferdülés (pl. syndromás, kötőszöveti betegség, anyagcsere betegség, tumor, reumatoid arthritis stb).
A strukturális scoliosisok döntő többsége tehát idiopathias, azaz ismeretlen eredetű.
Gyakran ismételt kérdések
Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány gyakori, hétköznapi kérdést, amelyeket a betegek gyakran feltesznek a szakembereknek a gerincferdüléssel kapcsolatban.
Kialakulásának oka:
Az idiopathias megjelölés több különböző ok kombinációjára utal, amelyek részben még felderítésre várnak. Az elváltozás megjelenésének hátterében mindenekelőtt genetikai faktorok, valamint a csontnövekedés, az izomzat, a kötőszövet, a központi idegrendszer zavarai és anyagcserére visszavezethető okok állnak, de ezek pontos szerepe a kialakulásra még tisztázásra vár. Az adatok összességében poligenetikus és multifaktoriális keletkezésre utalnak.
Életkori megoszlás:
Attól függően, hogy melyik életkorban jelentkezik a betegség, megkülönböztetünk:
- infantilis (0-3 év),
- juvenilis (4-9 év)
- adolescens (>10 év) scoliosist.
A nemzetközi irodalom a korai kezdetű – early onset –, azaz 9 éves kor előtt jelentkező; illetve késői kezdetű – late onset – csoportosítást is használja.
Az idiopathias scoliosisok jellemző megjelenési ideje a serdülőkor, a scoliosisok több mint 90%-a a tizedik életév után manifesztálódik.
Gyakoriság:
Az ismeretlen eredetű gerincferdülés epidemiológiájával kapcsolatos kutatások szerint:
- a kismértékű, 10 Cobb-fok alatti elváltozás előfordulási gyakorisága 1,5-3%;
- a 20 Cobb-fok fölöttieké 0,3-0,5%;
- a nagymértékű, 30 Cobb-fokot meghaladó deformitásoké 0,2-0,3%
Idiopathias scoliosis – összességében tehát – a gyerekek 2-4%-nál figyelhető meg.
Kisebb deformitások esetén a fiúk és a lányok aránya egyenlő, azonban a 30 Cobb-fokot meghaladó görbületek előfordulási gyakoriságának aránya lányoknál tízszeres értéket mutat. (Roach, 1999).
Általános kezelési elvek:
Az ismeretlen eredetű gerincferdülés terápiáját a görbület Cobb-fokban mért értéke alapján csoportosíthatjuk:
- 0-20 Cobb-fok: megfigyelés; speciális, egyéni gyógytorna
- 20-45/50 Cobb-fok: speciális, egyéni gyógytorna, valamint korrekciós fűző (korzett) viselése ajánlott.
Idiopathias scoliosis esetén a fűzőkezelés indikációjának feltétele:
- a görbület nagysága
- jelentős progresszió (fél év alatt több, mint 5 Cobb-fok)
- csontos érettség még nem következett be (Risser-jel szerint)
- a gerinc mobilitása 40%-nál nagyobb
A fűzőkezelés 40 fok alatti görbületek esetén a progresszió lassítására alkalmas lehet.
- 45-50 Cobb-fok felett: műtéti kezelés
Ha a konzervatív kezelés – bármilyen okból kifolyólag - eredménytelen volt, vagy az életkor és az előrehaladott csontérettség miatt már nem kerül szóba, s a gerincferdülés mértéke elérte a kritikus határt, illetve további romlás várható: gerincferdülés műtéti úton történő korrekciója kerül szóba.
Műtéti kezelés indikációja- háti főgörbület esetén: 50 Cobb-foktól áll fenn, illetve ha a 40-50 Cobb-fok közötti görbület egyértelműen progrediál;
- ágyéki főgörbület esetén 45 Cobb- foktól, illetve ha 40-45 Cobb-fok közötti görbület folyamatos rosszabbodást mutat.
A műtéti kezelés célja a gerincferdülés további romlásának megakadályozása, a meglévő deformitásnak a tér mindhárom síkjában történő korrekciója (a lehető legrövidebb gerincszakaszon), ami magában foglalja a kialakult bordadeformitás megszüntetését illetve csökkentését is. Cél továbbá a gerinc egyensúlyi helyzetének kialakítása, az ideális balance beállítása, összességében egy esztétikus, végleges, tartós eredmény létrehozása. Fontos a lehető legrövidebb fúzió (csontos elmerevítés) alkalmazása, ill. a szelektív – részleges – fúzió előnyben részesítése, hiszen így őrizhető meg minél több mozgékony szegmentum.
A korrekció egy hatékony, és évtizedek óta eredményesen alkalmazott módszerrel: titán csavarok és rudak segítségével, csontos elmerevítés kialakításával történik. A műtét meglehetősen megterhelő a gyermekek számára: a műtéti idő hosszú (4-8 óra), a beavatkozás kockázatokkal jár és a vérveszteség lehetősége is magas. A beavatkozás speciális kockázata: gerincvelői károsodás, mely teljes alsóvégtagi bénulást, széklet-, ill. vizeletürítési zavarokat okozhat. A kockázat kivédésére különböző speciális eszközöket és módszereket használunk.* Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XXII évf. 2017 szeptember 167-171 .o
További információk konzervatív kezelésről:
Youtube csatornánk a témában
A kezeléssel járó kedvezmények és ellátások
Kisokos
További információk a műtéti kezelésről:
Youtube csatornánk a témában
Betegtájékoztató & információk
Műtét előtti és utáni röntgenek
Gerincsebészek elérhetőségei
Gyakran ismételt kérdések
Ismert eredetű gerincferdülés
Csigolyafejlődési rendellenesség ismert ok miatt kialakult, veleszületett gerincferdülés: congenitalis scoliosis
A Vertebra Alapítvány a csigolyafejlődési rendellenességgel és annak kezelésével kapcsolatos információkat egy önálló honlapon foglalja össze. A csigolyafejlődési rendellenesség a gerincferdülés, gerincdeformitás kialakulásának egyik oka lehet. Napjainkban egyre gyakoribb a magzati korban felállított diagnózis, amely a leendő szülőkben – érthetően – aggodalmat kelt, és a szakemberek nem ritkán döntéshelyzetbe kényszerítik a várandós nőt. Honlapunk ebben a nehéz helyzetben szeretne segíteni: kompetens, megbízható információkkal.
Scheuermann-kór
Serdülőkorban kialakuló betegség, aminek oka ismeretlen.
Scheuermann dán sebészről kapta a nevét, aki a röntgenfelvételen jellegzetes csigolyaszerkezeti eltéréseket talált.
A betegség a serdülő fiatalok körében igen gyakran fordul elő, sajnos kezdeti szakaszában könnyű elnézni, tartáshibának minősítik és kezelés nélkül hagyják. A csigolyákon észlelhető jellegzetes szerkezeti eltérések következtében azonban oldalirányú röntgenfelvétellel igazolható. A kórkép megjelenési ideje jellemző, 10-12 éveseken a korai, 14-15 éveseken már a kialakult, jellegzetes formákkal találkozhatunk. Fiúk, lányok közel azonos gyakorisággal érintettek.
Tünetek:
A betegség a gerinc bármelyik szakaszán előfordulhat és ennek megfelelően különböző elváltozások jönnek létre. Leggyakrabban a háti szakaszon jelentkezik a betegség, itt a fokozott háti domborulat, ún. kerekhát deformitás jön létre. Ha a betegség az ágyéki szakaszon fordul elő, akkor az élettani görbületek elsimulnak, és ún. laposhát vagy botgerinc alakul ki. A betegség területén a gerincszakasz mozgása korlátozott, spontán fájdalom, fáradékonyság, nyomásérzékenység jelentkezhet. A röntgenen található jellegzetes elváltozások: a csigolyatest elülső része laposabbá válik (ún. ékcsigolya), a zárólemez és a porckorong elváltozásai következtében kis csomócskák (Schmorl-csomók) láthatóak a röntgenképen.
Előfordulás:
12-14 éves korban kezdődik, 17-18 éves korra zárul a betegség. Fiúk és lányok között egyforma gyakoriságú. A betegség kialakulhat anélkül, hogy a gyermeknek bármi panasza volna. A szülők a rossz tartást, a háti domborulat fokozódását, a vállak előreesését észlelik, s ezért hozzák gyermeküket vizsgálatra. Más esetekben a gyermekeknek komoly panaszaik vannak, fáradékonyak, különösen a hosszabb ülést találják kényelmetlennek, fárasztónak. Az érintett gerincszakaszon nyomásra fájdalmat jelez a beteg, de spontán fájdalom is lehet. Gondos vizsgálattal és az anamnézis pontos megismerésével gyakran megállapíthatjuk, hogy a betegség panaszmentes időszaka már tízéves kor alatt kezdődött.
Röntgenvizsgálat:
Ha a gerinc szagittális görbületeinek fent leírt változásait észleljük, feltétlenül szükséges a kétirányú gerincfelvétel. A röntgenfelvétel alapján lehet eldönteni, hogy hanyag tartásról vagy Scheuermann-kórról van-e szó. Álló helyzetben az egész gerincről készült felvétel jól mutatja a görbületek nagyságát és elhelyezkedését. Fekvő helyzetben a gerinc mobilitását, rugalmasságát tudjuk vizsgálni.
Kezelés:
A kezelés célja a csigolyatest tehermentesítése, gyakorlatilag a gerinc növekedésének befejeződésig. Lányoknál 15-17, fiúknál 16-18 éves korig kell a kezelést fenntartani. Röntgenfelvételeken nyomon követhető a folyamat alakulása, a Risser-teszt alapján pedig következtethetünk a növekedésre és csontérésre. A beteg gerincszakasz tehermentesítését korzett-kezeléssel érhetjük el. A jellegzetes röntgen eltérések vagy a túlzott domború hát kialakulása esetén adhatók korzettek, amelyek a kóros görbületek korrekciójára szolgálnak. Egyedi méretvétel alapján készülnek, magas hőre lágyuló műanyagokból. A korzettet éjjel-nappal viselni kell, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni. Állapotváltozás esetén a korzett alakítható illetve új készíthető a beteg részére. A háti folyamatoknál elsősorban a Gschwend típusú korzettet ajánljuk, ágyéki folyamatoknál a Boston-korzett jöhet szóba. Ha a Scheuermann-féle betegség oldalirányú gerincferdüléssel, scoliosissal együtt fordul elő, akkor majdnem mindig a Cheneau-korzett ajánlott. Az időben felfedezett és megfelelően kezelt betegeknél jó eredmények érhetők el: megakadályozható a gerincferdülés rosszabbodása, sőt sok esetben lényeges javulás is elérhető. Szűrővizsgálatokkal a betegség könnyedén felfedezhető. A vizsgálathoz a beteget le kell vetkőztetni és meg kell nézni a beteg gerincét minden irányból. Előrehajlásnál a gerincferdülés jobban látszik! Az érintett gerincszakaszon és a nagyízületekben hamar mozgásbeszűkülés jelentkezik. Műtéti korrekció is lehetséges, olyan betegeknél, akiknek a gerincferdülése igen nagy vagy állandó, igen nagyfokú panaszai vannak.
A gerincferdülésről és kezeléséről szóló részekben – szó szerint vagy tartalmilag – az alábbi könyvekből, cikkekből idéztünk: dr. Orosz Mária: Az idiopathias scoliosis konzervatív kezelése (in:Gyermekgyógyászat, 56. évfolyam 6. szám) Nagy Szilvia: Az idiopathias scoliosis korszerű, komplex mozgásterápiája (in:Gyermekgyógyászat, 56. évfolyam 6. szám) dr. Csernátony Zoltán: A scoliosis-csapda – tévedések, tévhitek és tévutak. Biomechanika, terápia, prognosztika és egy kis pszichológia (in:Gyermekgyógyászat, 56. évfolyam 6. szám) Udvarhelyi Iván által szerkesztett Fejezetek a felnőttkori ortopédia gyakorlatából, kiadta: Medicina 1998 dr. Vízkeleti Tibor: Az ortopédia tankönyve, Springer Könyvkiadó, Budapest, 1996., Az ortopédia tankönyve, szerkesztette dr. Barta Ottó, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983 A Scheuermann-kyphosis és konzervatív kezelése (dr. Orosz Mária – dr. Tomory István cikke) in: Orvosi Hetilap 1982. 123. évfolyam, 46. szám A kongenitális scoliosis (dr. Orosz Mária – dr. Tomory István cikke) in: Orvosi Hetilap 1986. 127. évfolyam, 13. szám 10 kérdés a Scheuermann-féle betegségről (dr. Orosz Mária cikke, in: PRAXIS, 1994. 3. évf. 5. szám) Köszönjük dr. Orosz Mária, dr. Temesszentandrási Hedvig és Marlok Ferenc segítségnyújtását a szakmai oldalak összeállításában.
Tartáshibák
Tartáshibáról, tartási rendellenességről akkor beszélünk, ha a gerinc természetes görbületei megváltoznak.
A gerinc oldalirányban elgörbülhet, az élettani görbületek megnövekedhetnek, vagy elsimulhatnak. Az ehhez vezető okok különbözőek lehetnek. A tünetek általában a testtartásért felelős izmok közötti egyensúly megbomlására vezethetők vissza.
Tartási rendellenességeknél nincsenek rögzült deformitások, a csigolyák felépítése ép, nincsenek szerkezeti eltérések, a hibás, funkcionális eltérés bármikor korrigálható. Rendszeres tornával, sporttal elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálódása.
Iskolás- és serdülőkorban a mozgásszegény életmód következtében az izomzat fejlődése gyakran elmarad a test gyors növekedése mögött, így a megnövekedett fizikai terhelésnek az izomzat nem tud megfelelni. A fejletlen izomzatú gyermekeknél sajátságos „hanyag” testtartás, domború hát alakul ki. A háti domborulat fokozott, a vállak csapottak, kissé előreesnek, a mellkas lapos, gyakran enyhébb mellkas-deformitás is látható. Ezek a gyerekek fáradékonyak, tornaórán, sportokban nem tudnak megfelelő eredményt elérni.
Tartáshibák fejlődhetnek ki a gerincet érő egyenetlen terhelés következtében is. Sportolóknál, olyan munkát végző embereknél, akik hosszú ideig aszimmetrikus testhelyzetet vesznek fel, pl. kozmetikusoknál, fogorvosoknál. Ülő munkát végző embereknél például tipikus a váll előreesése, a nyak, fej előrehelyezettsége. Ez a mindennapos, több órás statikus terhelés bizonyos idő után következményekkel jár, fájdalmakat okoz. A nyak, váll, és hátizomzat nem tolerálja tovább a túlterhelést és izomgörcs, fájdalom, myogelosisos csomók alakulhatnak ki az izmokban.
Az ágyéki ív nagyfokú homorulata is a megváltozott statika következtében alakul ki . A törzset nem csak a hátizmok, hanem elölről a hasizmok is támasztják. Amennyiben ezek az izmok gyengék, vagy túlsúly, terhesség miatt túlterheltek, a has előreesik, az ágyéki csigolyák és a keresztcsont szintén ebbe az irányba tolódik.
A tartási hibák megelőzésére és a tartás, a terhelés helyes visszaállítására izomerősítéssel egy saját, ún. “izomfűzőt” alakítunk ki a törzs körül, ami képes a terhelés nagy részének átvételére, megelőzve, megakadályozva ezzel a fájdalom és az ízületek idő előtti kopásának kialakulását.
Ne feledjük, hogy a tartási rendellenességek nem betegségek, de tartós fennállásuk esetén, a gerinc egyenetlen terhelése következtében sokféle betegség kialakulását segíthetik elő. Éppen ezért van nagy jelentősége a folyamatos felvilágosításnak, a megelőzésnek, kezelésnek.
Fontos!
A gerincet megbetegítő számtalan kórkép a gerincet deformálja és a létrejött kóros görbületek a gerincen rendellenes tartást hoznak létre. A szakorvos feladata a különböző eredetű, de megjelenésükben hasonló elváltozások pontos kóreredetének tisztázása és a megfelelő kezelés beállítása.
